Éva: Vannak, akik fenntartással fogadnak minden újítást. Hogyan lehet őket motiválni, hogy használják a rendszert?
András: Biztosan lesz egy ilyen réteg, sőt, azt is lehet gondolni, hogy ez kezdetben a potenciális felhasználók nagyobb része is lehet. Az új dolgokkal szemben mindig van egyfajta egészséges bizalmatlanság. Bontsuk ezt a réteget három halmazra.
Az egyik, a legnagyobb csoport, amely csak megvárja, hogy tényleg olyan jó-e a kínált rendszer, vagy csak egy fellángolás.
A dokumentumtérbe való áttérés várhatóan egy hosszú folyamat lesz. Ez jellemző minden forradalmian új találmányra. Sok összetevője lehet annak, hogy az újdonság milyen sebességgel lesz általánosan elterjedt eszköz. Elterjedtnek akkor lehet nevezni, amikor az újdonságot nem használókra az elmaradottak jelző illeszkedik.
Spekulatív úton vélelmezek egy elterjedési folyamatot. A KKV szektor minden esetben a legkonzervatívabb minden újdonsággal szemben. Ebben a szektorban még a Windows 10 használata sem éri el az elvárható szintet. A Windows 7-ről Windows 10-re való automatikus upgrade hosszú időn keresztül ingyenesen rendelkezésre állt. A 7-es technikai támogatása ugyan megszűnt, de az ingyenes átállás lehetősége még mindig rendelkezésre áll. Ennek ellenére még ma is a második legnagyobb elterjedtségű operációs rendszer a win 7.
2022-ben a win10 58%-ban, a win7 24%-ban terjedt el, összesen tehát 82%, az ennél korábbi rendszerek még mindig 18%-ban voltak elterjedtek.
2023-ban a win10+win11 már 85%, a win7 még mindig 11%-ban képviselteti magát, ami együtt már 96%. Az összes korábbi rendszert használók aránya már csak 4%.
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a win11-re az áttérés nem lesz egyszerű, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy leggyakrabban ezt csak a hardver cseréjével lehet meglépni. A 85%-os eredményt a win11-re áttérés 14%-a és a win-7-ről a win10-re éttérők 13%-a adja. A win10-et ma a Windows rendszert használók 68%-a alkalmazza.
Ez a konzervatív szemlélet jellemzi majd várhatóan a dokumentumtér elterjedését is.
Hogyan indulhat el akkor a rendszer terjedése? Ott lehet a töréspont, ahol a váltásba való befektetés költsége és a várható hatékonyság-növekedése, valamint az adatkezelés költségének szinergikus változása jelentős. A szinergia abból adódik, hogy a hatékonyság növekedése a ráfordítások csökkenésével együtt valósul meg.
Vajon ez miért nem érvényes a KKV szektorra? Ennek az oka az, hogy a dokumentumtérre való átállásnak van egy beruházási és egy jelentős marketing költsége, ami egy nagyvállalat esetében hamar megtérül. A KKV-knál nagy az induló ellenállás és a szükséges ráfordítás is. Ehhez társul az eredendően meglévő bizalmatlanság az új rendszertől, és ennél is nagyobb energiát igényel a beszállítók meggyőzésére fordított marketing munka. Ez utóbbi erősen függ attól, hogy a beszállító mekkora kiszolgáltatottságban áll a megrendelővel szemben. Ha ez nem jelentős, akkor inkább hajlamos lemondani a vevőről, főleg, ha a termékeit vagy szolgáltatásait másnak is el tudja adni. Ebben a helyzetben a vevő kerül döntési helyzetbe, ha nem tudja mástól beszerezni, aki hajlandó az új rendszerbe belépni. Amikor a vevő oldali érdek az erősebb, akkor marketing ráfordítással vagy más módon nyújtott előny biztosításával lehet élni.
A spekuláció arra a következtetésre vezet, hogy a nemzetközi nagyvállalatok lesznek a dokumentumtér elterjedésének úttörői. Két tényező is erősen motiválhatja őket: Az egyik, hogy a dokumentumtérben a nemzetközi jelenlét során az eltérő nyelvek a vállalati adatforgalomban semmiféle fennakadást nem generálnak, mivel minden dokumentumot minden helyen a saját nyelven lehet olvasni, értelmezni. A másik pedig, hogy a dokumentumáramlás sebessége, valamint a dokumentumértelmezés élő munkaerővel való legdrágább megoldásának kivezetése jelentős anyagi előnyöket ígér. Ezzel azonban szembe megy, hogy a nagyvállalatok IT rendszereinek rugalmatlansága jelentős ellenállással bírhat a döntéshozók előtt.
Széles réteget alkothat az a csoport is, amelyik nem bízik a rendszer biztonságában. Ide sorolom be azokat az innovációra hajlamos vállalkozásokat, ahol az új rendszer bevezetésével szembeni ellenállás csak a KKV szintű alacsonyabb kockázatvállalási képességből fakad. Az ide sorolt vállalkozások élénken figyelik a trendet, ha azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetésének költsége elfogadható, és kockázata alacsony, akkor aktívak lesznek. Ennek a rétegnek a belépése a rendszerbe már nagyon gyorsan juttatja el a dokumentumtér rendszerének használatát a perkolációs szakaszba. Ez már nem az úttörők, hanem a korán ébredők csoportja, amely utat mutat a nagyobb tömeg megjelenésének.
A harmadik az a réteg, amely nem bizalmatlan, hanem minden oka megvan arra, hogy láthatatlan legyen.
Ezzel a csoporttal a dokumentumtérnek nem lesz semmilyen kapcsolata, ahogyan ez most is így van, amikor a tranzakcióhoz látens dokumentumok kapcsolódnak, amik csak mondatokban, kézrázásokban jelennek meg. Ez a réteg is élénken modernizálódik, az IT számos eszközét hasznosítja, és minél inkább oka van láthatatlanná válni, annál inkább kerül a darknet világba.
É: A gazdasági élet szereplői alapvetően nem szeretik, ha az állam intézményei vagy más szervezetek hozzáférnek a dokumentumaikhoz. Milyen ajánlata van erre vonatkozóan a dokumentumtérnek?
A: Ahol a törvény lehetővé teszi, hogy az állam intézményei elérhessék egy vállalat vagy bármilyen szervezet, akár egy robot adatáramlását, ott ez akkor is bekövetkezik, ha nincs dokumentumtér, illetve abban való dokumentumáramlás. Hogyan történik ez ma? Odamegy a hatóság, és elviszi a számítógépet, vagy gépeket. Ha a dokumentumáramlás a dokumentumtérben zajlik, akkor az adatokat csak az kapja meg, akinek a dokumentum előállítója azt elküldi, azaz kibocsátja. Nem fogja minden hatóságnak elküldeni. Nézzük az OSA példáját. A rendszerben minden olyan adat közlése kötelező, amit az adó és vonatkozó törvényei elérhetővé tesznek a hatóság részére. Az OSA rendszer (a PEPPOL még inkább) sok olyan adat közzétételét is megengedi, amely a törvények szerint nem kell, hogy bármely hatóságnak rendelkezésére álljon. A hatóság jogait eddig sem lehetett korlátozni, és a dokumentumtér használatával sem nő az adatokhoz való hozzáférés lehetősége.
É: Mit gondolsz a dokumentumtér rendszergazdáival szembeni bizalmatlanságról? A rendszergazdák minden adathoz hozzáférhetnek?
Ezen a területen is a dokumentumtér adja a legnagyobb biztonságot. A dokumentumtérben egy-egy dokumentum csak jelentéktelen és megjósolhatatlan időt tölt el, és ebben az állapotában is csak egy bithalmaz érhető el. A dokumentumtér rendszergazdái nem látnak a függöny mögé. A dolguk az, hogy biztosítsák a bithalmazok áramlását. E tekintetben a tervezett rendszer csak metafora szinten hasonlít a levelező szerverekhez, de a dokumentumtér tranzakciói nem elemezhetők, mint egy hagyományos dokumentum, mert nem tartalmaznak kontextusba helyezhető szöveges részleteket. A kontextusba helyezés a dokumentum keletkezésekor létezett, majd a befogadónál ismét kontextusba kerül, az úton azonban olvashatatlan. A kibocsátó és befogadó rendszergazdáinak bizalmi szintje pedig nem érinti a dokumentumtér rendszergazdáit.
Mélyebben érdekel a dokumentumtér működése?
Töltsd le a könyvet, és kapcsolódj be a diskurzusba!
Itt kérheted ingyenesen a könyvet »