Éva: András, kiadásra került, és az MEK.OSZK oldalon lassan el is érhető a dokumentumtér-elmélet című könyved. Az elmélet egészen új megközelítése a dokumentumok áramlásának. Az első kérdés mindjárt, kinek szól ez a könyv, kinek lesz ez érdekes?
András: A kérdés sokrétű választ igényel. Ha összegezve akarnám megfogalmazni, akkor a digitális bennszülötteknek, egy digitális bevándorlótól.
A: Együtt olvastunk egy riportot arról, hogy az egyre gyorsabb digitális átállás hogyan változtatja meg a digitális bennszülöttek gondolkodását. A digitális tartalomfogyasztás, az Internet miként alakítja át a tartalmakhoz való viszonyokat. Egyre nagyobb teljesítményt nyújt a mesterséges intelligencia, ennek robbanását érezzük most, azonban Martin Ford, amerikai jövőkutató 2015 ben megjelent Robotok kora könyvében ír arról, hogy miként vette már át évekkel korábban az szövegíró robot az újságíróktól a kis színesek megírását.
Korábban azt hihettük, a robotok, csak az ipari automatákban fenyegetik a munkáskezeket, Martin Ford megjósolta, hogy a szellemi foglalkozások jelentős részét fenyegeti a robotika igazán. A robotnak nem kell testet öltenie az Internet korában. Erre a legjobban éppen a Covid19 mutatott rá, amikor éppen a szellemi foglalkozási körben lehetett a leghatékonyabban megvalósítani a teljes home-office termelést, és még az oktatást is. Mára úgy tűnik az AI részt kérhet az oktatásban, mert házi feladatokat old meg, a felsőoktatásban elkészített esszék elemzését látja el.
É: Holics Szilvia tanított be egy mesterséges intelligenciát óraterv készítésre. Ki is próbáltuk. Azon túl, hogy szinte változtatás nélkül el lehetett volna fogadni, nem könyvekre, hanem digitális tartalmakra hívta fel a diák figyelmét. A digitális bennszülöttek agya jobban illeszkedik a gyors, inkább kompetenciákat erősítő tartalmakra, mint az elmélyült irodalmi elemzésekre. Az óraterv egyetlen hibája az volt, hogy nagyon tömény 45 percre, az átlagos tanulóval ennyi információt nem lehet befogadtatni. Elit gimnazistáknak viszont kiváló lehet.
A: Azzal a problémával nézünk szembe, hogy a dokumentumok, az írásbeliség digitális fejlettsége is elérkezett a szingularitás határára, amikor fel kell nőnie a digitális korhoz.
Miről is van szó? Az írásbeli kommunikáció jelentős része került át az Internetre, sok esetben már teljesen kiváltotta a postai utakat. A leggyakoribb eszköz erre az e-mail, amit még pár esztendeje a jog egyáltalán nem vett figyelembe, bizonyító ereje pedig egyáltalán nem volt még elképzelhető sem! A ma használt internetes protokollokat még egy kis hálózatra fejlesztették ki, a hetvenes évek technológiája és elvárásai alapján. Ahogy nőtt a hálózat, és benne egyre újabb alkalmazások jelentek meg, ezek a protokollok sokszor nem felelnek meg a kívánalmainknak. A mai internethasználatról ugyanis álmodni sem mertek volna azok, akik megtervezték a ma is működő infrastruktúra alapjait. Például megszületett 1972-ben az e-mail, Raymond Tomlinson rájött, hogyan lehet úgy átalakítani a fájlátviteli protokollt, hogy levelek továbbítására is alkalmas legyen. Mára a fontos üzleti levelezést alig lehet leválasztani a mérhetetlen mennyiségű kéretlen levéltől, noha ezen a csatornán áramlik a legtöbb megrendelés, szállítólevél, teljesítésigazolás, számla stb. Ezért lehetett sikeres egy olyan projekt, ami biztonságos zárt csatornába terelte az ilyen típusú dokumentumokat.
A dokumentumok belső feldolgozása azonban nem nőtt fel ehhez a feladathoz, így a digitálisan keletkezett, továbbított hiteles dokumentumokat kinyomtatják, fénymásolják, szkennelik, majd iktatják. Ha a dokumentumot egy robotnak kell felhasználnia, akkor viszont ezt le kell fordítani a robot nyelvére. A dokumentumtér elmélet egyik, talán a legfontosabb tulajdonsága, hogy a hiteles digitális dokumentum ember és robot számára azonos értelemmel rendelkezik, így a robot vagy azonnal képes reagálni (ezt szolgálhatja egy mesterséges intelligencia, bár sok esetben erre sincs szükség), vagy utasításra várhat, ha ezt a természetes intelligenciának, magának az embernek kell megtennie.
É: Arra a kérdésre azonban még mindig nem kaptunk választ, hogy kinek is szól ez a könyv.
A: Megint csak egy általános válasz lesz a legjobb, a gazdaságnak. Persze ez természetesen nem felel meg a kinek kérdésre adott válasznak. Ha felbontjuk, akkor mindenkinek, akinek élénk kapcsolata van a saját területén a formalizált dokumentumokkal, de mindenkinek másképp.
- A felső vezetésnek szól arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a vállalkozásnak az elmélet gyakorlati alkalmazása.
- Az IT szakmának arról szól, hogy milyen ráfordítást jelent a dokumentumtér bevezetése úgy, hogy a megszokott belső protokollok ne, vagy csak a szükséges mértékben változzanak, ezzel garantálva a vállalat belső stabilitását, és egyben utat jelölve a fejlődéhez.
- A középvezetésnek arról szól, hogyan kell a formalizált dokumentumok újabb generációjával a hatékonyságot növelni.
- A befektetőnek arról mesél, milyen előnyöket adhat egy eddig ismeretlen innováció a korai ébredők piacán.
- A fejlesztőknek arról, miképpen változtathatja meg a dokumentumtér a most elszigetelt AI robotok működését a dokumentumtér digitális dokumentumaival, amit minden közbeiktatott fordítás nélkül azonos módon képes értelmezni, akárcsak az ember.
Mélyebben érdekel a dokumentumtér működése?
Töltsd le a könyvet, és kapcsolódj be a diskurzusba!
Itt kérheted ingyenesen a könyvet »
Kedves olvasó!
A könyv egy első kiadás. Bármikor adtam volna ki, másnapra már újat kellett volna kiadni, de elfogyott a türelmem. Bizony még nem jó, de már dolgozom a második kiadáson.
Szó esik benne az elhíresült 6 lépésről, amit Karinthyhoz kötnek. Sajnos tévedés, egyrészt mert Karinthy 5 lépésről írt, másrészt a 6 lépés egy intiíció, amit egy amerikai színdarab, később film is rögzített, de elsőnek Millgram hibás kísérlete majdnem igazolt.
Mivel a hálózatkutatás mára igazolta a kisvilágságot, így sikerrel kereshetem a számot, ami majd engem összeköt olyan opponensekkel, akik érdemben bírálják az elméletet, vagy érdeklődve olvasva egy jövőbe mutató elmélet kapcsán kérdéseket tesznek fel, kétségeket támasztanak. Ha van jó vagy kevéssé jó válasz, azt igyekszem megadni, vagy lesz majd valaki más, akinek eszébe jut egy javaslat a megoldásra.
A második kiadás fogja tartalmazni mindazokat a bejegyzéseket, amelyek ebben a blogban előre mutatnak, magyarázatot adnak nem egészen világos részletekre, névvel, mint szerzőtárs megjelenítve.
Őszinte hála mindenkinek, aki időt szakít arra, hogy részt vegyen egy elmélet tökéletesítésében.
Csiba András