Éva: A könyvben gyakran szerepelnek a kisvilágok. A korábbi blogokban is szerepel ez a kifejezés, azonban mintha vállalati környezetet jelentene. Miért kell a kisvilág megnevezést használni?
András: A hálózatok alapvető tulajdonsága, hogy vannak csomópontjaik. Az internet hálózatában nem csak egy hálózat van jelen. Csomópontok a linkek, a routerek, a DNS (Domai Name System) szolgáltatók, azaz hardver- és szoftverelemek. Ezek mindegyike igazoltan skálafüggetlen hálózatot alkot. Ezért tapasztalhatjuk azt az Internet működésében, hogy meglehetősen stabil. Egy-egy router kiesése az Internet egészére csak nagyon kis hatással van, többnyire észre sem vesszük, legfeljebb kicsit lassabban érkeznek a válaszok.
A dokumentumtér megvalósítása nem csak a vállalatok igényeit képes kiszolgálni, hanem minden formalizált dokumentumot előállítót. Ez lehet bármilyen szervezet vagy egyén, de lehet bármilyen robot is.
A dokumentumtérbe csak olyan formalizált dokumentumot kibocsátó és/vagy befogadó dokumentuma léphet be, amelynek van egyedi azonosítója. A dokumentum kibocsátója így lehet vállalat is, de államigazgatási vagy egyéb szervezet, vagy legyen bármi (robot, szoftver), amelynek van egyedi azonosítója, és a kibocsátott dokumentumoknak is képes egyedi azonosítót adni. A feltételt más módon is meg lehet fogalmazni. Összegezve a feltétel az, hogy a kibocsátott dokumentumról lehessen tudni ki a kibocsájtó, és egyedi legyen a teljes dokumentumazonosító. Amikor az ezeknek a feltételeknek megfelelő dokumentum elérkezik a dokumentumtér határállomására, akkor megérkezett abba a skálafüggetlen hálózatba, amelynek szoftver és hardver elemei előállítják az eredeti dokumentumot.
Nyelvtani értelemben a kisvilágok a dokumentumtér alanyai, a dokumentumok pedig a tárgyai. Mert legyenek az Internet végtelen nagy világában bárhol, a dokumentumtérben pár lépéssel megtalálhatók. Másképpen: egy olyan kisvilágságban léteznek, ahol bármilyen formalizált dokumentum, valamint annak kibocsájtója és befogadója könnyen elérhető pár lépéssel.
A kisvilágság kifejezés a hálózatkutatás terméke. Jelentésével többféleképpen találkozunk a publikációkban. Elsősorban azt kell észrevenni, hogy sokféle hálózatnak a közös tulajdonságáról van szó, így érthető, hogy az egyes hálózatokban eltérő megfogalmazásokkal lehet találkozni. Van azonban pár közös vonás. Minden hálózatnak az alapmodelljét az Erdős-Rényi gráfban kell keresni. A hálózatot csomópontok és ezeket összekötő élek (egymással kapcsolatban lévő pontok) alkotják. Azonban ellentétben az Erdős-Rényi modellben feltételezett kapcsolatokkal, a dokumentumtérben ezek nem véletlenek. A dokumentumtér hálózati modelljének a matematikai alapja hatványfüggvény, és a kapcsolatok számának eloszlása Poisson eloszlást mutat. Arra való tekintettel, hogy a dokumentumtér skálafüggetlen hálózatát nem csak vállalatok, szervezetek alkotják, szükségesnek tartottam a dokumentumtérre jellemző gyűjtőfogalom létrehozását. A meghatározás a könyvben található meg. Ebben a hálózatban egy kisvilág lehet tetszőlegesan nagy vagy kis szervezet, lehet egyedi azonosítóval rendelkező robot vagy program. Azonban egy bármilyen nagy szervezet, ha nem rendelkezik a dokumentumtér gerinchálójóban regisztrációval (nem része a hálózatnak), akkor nem kisvilág a dokumentumtérben. A dokumentumtérhez nem tartozó entitás azonban része lehet egy másik sziget-hálózatnak. Ha egyszerűbb megfogalmazást szeretnénk adni, akkor a dokumentumtér minden csomópontja kisvilág, mert pár lépéssel (1, ritka esetben 2, esetleg 3) a hálózatban az elemi részecskéi elérhetők.
Mélyebben érdekel a dokumentumtér működése?
Töltsd le a könyvet, és kapcsolódj be a diskurzusba!
Itt kérheted ingyenesen a könyvet »
Kedves András!
Valószínűleg kelleni fog egy ilyen dokumentumtér, de ahhoz nem tudok hozzászólni, milyennek kell lennie és hogyan kell létrehozni. Ha lesz, és jól működik, használni is fogják egyre többen. De leginkább azok, akik legális és tiszta üzletekben érdekeltek, azaz nem nagyon van titkolnivalójuk. Viszont biztos vannak olyanok, akik félnek attól, hogy a dokumentumaikhoz olyanok is hozzáférnek, akiknek nem akarnák mutogatni. Ugyanakkor bizonyos hatóságok szeretnék, ha számukra nem lenne hozzáférési korlát, valamint vannak hackerek, akik megpróbálnak majd az adatokhoz hozzáférni. És valaki, valamilyen szervezet működtetni fogja ezt az egészet, nehéz elhinni, hogy nekik ne lenne valamilyen hátsó kiskapujuk az adatokhoz. Szóval szerintem nagyon fontos lenne, hogy a leendő felhasználók bízhassanak abban, hogy a dokumentumaik tényleg csak a címzettjük számára elérhetők.
Kedves András,
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad a gondolataidat. Remélem ezzel megtörik a jég, és mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy kifejezzék kétségeiket.
A dokumentumok kezelésének ez egy teljesen új szemlélete, így érthető, ha az ezzel kapcsolatos gondolatok a korábbi gyakorlatot veszik alapul.
Arról szeretnélek meggyőzni, amit a megírt és most újra szerkesztett, bővített második kiadásában is igyekszem igazolni, hogy a dokumentumtér teljesíti az elvárásodat: a dokumentumot csak és kizárólag azok érhetik el, akik részére azt a kibocsátója elérhetővé teszi. Köszönöm a felvetéseket, a következő blogbejegyzés erről fog szólni.
A blognak az az egyik célja, hogy a dokumentumtérről szóló gondolat kiteljesedjék. A másik pedig Milgram kísérletének egy újabb, modern korban kivitelezhető megoldása.
Mire gondolok? Ahhoz, hogy az elmélet a gyakorlatban igazolhassa magát, szükséges, hogy megismerkedhessünk olyan kutatókkal, innovációt kedvelő emberekkel, akik megfelelő tudástőkét termelnek ahhoz, hogy a tudástermelő közösség validálja az elméletet.
Amit ebben én tehetek, az az, hogy létrehoztam ezt a honlapot, és elindítottam a blogot. Ezért kedves András, ha ismersz bárkit, akiről azt gondolod, hogy egy ilyen téma érdekelheti, kérlek oszd meg vele ennek a blognak az elérhetőségét.
Abban reménykedhetek, hogy ha a blogot megosztod azokkal az ismerőseiddel, akiket érdekelhet az innováció, és ők is megosztják az ismerőseikkel, akkor az ismerőseid ismerősei között megtalálhatjuk azt a kutatót, aki egy egyetemen tanít, és magáénak érzi ezt az elméletet. Az így kialakuló hálózatban legfeljebb 6 lépés távolság lehet köztünk és az ismeretlen tudós között.
Egy ilyen hálózat elemzése már önmagában is egy nagyon értékes kutatási terület lehet egy hálózatkutatónak.
Így arra kérlek Téged és mindenki mást, aki ezt a bejegyzést olvasta, hogy akár elolvasta a könyvet, akár nem, ossza meg ismerőseivel a gondolatot (a blog címét), amit már a blog bejegyzéseiben igyekszünk megfogalmazni.
Csiba András